• Kezdőlap
  • Webáruházakra vonatkozó jogszabályváltozások

Webáruházakra vonatkozó jogszabályváltozások

2022. május

Akciós ár feltüntetésének szabályai

A fő szabály, hogy egy-egy akciós terméknél kötelező forintban feltüntetni a korábbi, kiinduló árat. Kiindulóár az akció indítása előtti, harminc napnál nem rövidebb időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár.

Amennyiben a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor is kötelező a korábbi kiinduló árat forintban feltüntetni. Ez esetben a kiinduló ár az árcsökkentés  megelőző tizenöt napos időintervallumban alkalmazott legalacsonyabb ár. Ezen árhoz képest kell az árcsökkenés mértékét feltüntetni.  

A vállalkozásnak a kiinduló ár mellett a fogyasztó által ténylegesen fizetendő bruttó akciós árat is egyértelműen, olvashatóan kell feltüntetnie. Az akciós árcsökkentésre vonatkozó részletes útmutató IDE kattintva érhető el.


2016. január

Módosult az információszabadságról szóló 2011. CXII törvény, amely értelmében az Adatkezelő köteles a kérelem kézhezvételétől számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül írásban, megadni a tájékoztatást (eddig 30 nap állt az adatkezelő rendelkezésére).

2015. október

Az adatvédelmi tájékoztatóban szükséges ismertetni a cookie- kezelésükkel kapcsolatos alábbi tudnivalókat:

· pontosan milyen cookie-kat használ

· ki fér hozzá, milyen célból, mennyi ideig

· tájékoztatás, hogy milyen módon lehet részben vagy egészben elfogadni illetve visszautasítani a cookie-kat

· a tájékoztatásnak még az előtt meg kell történnie, hogy cookie-t helyeznénk el a felhasználó eszközén,

2015 Szeptember

A fogyasztóvédelmi törvény számos, a békéltető testületre vonatkozó szabály tekintetében módosult  (2015. évi CXXXVII. törvény).  A törvény értelmében a webáruház köteles a fogyasztót az alábbiakkal kapcsolatban tájékoztatni:

· a székhelyéről

· a panaszügyintézés helyéről (amennyiben ez nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével)

· a panaszkezelés módjáról

· az üzemeltető vállalkozás levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról - amelyeken panaszkezeléssel foglalkoznak

2014. június

Hatályba lép 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, mely a távollevők között kötött szerződésekkel  kapcsolatos törvényi szabályozást tartalmazza. A törvény hatályba lépésével üzleten kívül a  fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti. Legfontosabb változások

· Az indoklás nélküli elállási jog 8 munkanapról 14 napra változik;

· A fogyasztó az elállási jogot a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától kezdve gyakorolhatja;

· Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget az elállási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének úgy az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik;

· A vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett összeget;

· Amennyiben a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket;

· A vállalkozás az általa kínált fizetési mód igénybevétele után fizetendő díjat meghaladó további díjat nem  terheljenek a fogyasztókra;

· A webáruház üzemeltetője köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés, vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt kötelezettségének, a szerződés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

· Amennyiben a fogyasztó él a 45/2014 (II.26.) Korm. rendeltben meghatározott elállási jogával úgy köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni;

[forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk14030.pdf]

2014.május

Hatályba lép a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet  mely a szavatossági és jótállási

igények intézésével kapcsolatos törvényi szabályozást tartalmazza. A törvény

hatályba lépésével a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet hatályát veszti.

  • A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet. értelmében a fogyasztó kötelessége a szerződés megkötést bizonyítása;
  • A fogyasztó a szerződéskötést a termék ellenértékének megfizetését igazoló bizonylat  – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - bemutatásával teheti meg.
  • A vállalkozás a fogyasztó által bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben az alábbiakat köteles a vállakózás rögzíteni:
    1. fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez;
    2. a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát;
    3. a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját;
    4. a hiba bejelentésének időpontját;
    5. a hiba leírását;
    6. szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá;
    7. az (5) [1] bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát;
  • A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a fogyasztó jogvita esetén a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti;
  • A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani;
  • Amennyiben a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényteljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
  • A vállalkozás a szavatossági vagy jótállási jegyzőkönyvet a felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni.
  • A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak.
  • A vállalkozásnak törekednie kell a tizenöt napon belüli javításra vagy cserére;
  • Kijavításra vagy – a 4. § (5)[2] bekezdése szerinti esetben – a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni:

a fogyasztó nevét és címét;

a dolog azonosításához szükséges adatokat;

a dolog átvételének időpontját, továbbá;

azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti;

· Amennyiben a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.

· A rendelet rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

· Hatályát veszti a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet.

[Magyar Közlöny 2014. évi 60. szám]

2014. március

A hatályban lévő új Ptk. az elektronikus úton történő szerződéskötéssel kapcsolatos előzetes tájékoztatási követelményt határoz meg. Forrás: http://ptk2013.hu/wp-content/uploads/2013/03/uj_ptk_szov.html

Az ÁSZF-ben (Általános Szerződési Feltételek) a vásárlót előzetesen tájékoztatni kell:

· "szerződéskötés technikai lépéseiről" (hogyan, milyen módon tudja a vásárló a terméket megvásárolni, a termék kosárba helyezése, továbbvásárlási lehetőség, szállítási és számlázási adatok megadása, szállítási és fizetési lehetőségek megadása, a rendelés véglegesítése);

· "arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;"

· a szerződés nyelvéről;

· ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el.

· Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

· azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják;

· Az adatbeviteli hibák javítása

· Elektronikus szerződési jognyilatkozat és annak visszaigazolása;

· Az elektronikus szerződéskötési szabályok hatálya

2014. január

A 2001. évi CVIII. törvény 4. §-nak értelmében a webáruházak számára kötelező

elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon

feltüntetni a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét és elérhetőségét

(telefonszám, e-mail cím).

[Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV#lbj31param]

Ügyfél fiók